Az ezredforduló legnagyobb technológiai robbanása az internetnek köszönhető. Szinte a földből kinövő high-tech és online vállalkozások, mára a világgazdaság meghatározó cégeivé váltak. Google, Facebook, Amazon, Apple és még számos giga cég, az online elérhetőségben rejlő lehetőségeket kihasználva eléri a világ szinte bármely fogyasztóját.  Ezek a cégek leginkább a mesterséges intelligenciának köszönhetik a felemelkedésüket és térhódításukat.

Fogyasztási szokásaink, érdeklődési körünk és életeseményeink nyomon követésével és naplózásával, olyan adatbázisokkal rendelkeznek melyek szinte személyre szabva képesek megoldásokat kínálni az embereknek a világ bármely pontján. Ez nem csak a marketing lehetőségeket emeli új magaslatokba, de a termék és szolgáltatásfejlesztéseket, a politikai nézetek befolyásolását és társadalmi nézőpontok kialakítását is új megvilágításba helyezi. Gondoljunk csak a legutóbbi évek választási botrányaira, melyek kapcsán az internetes világ reformációja és újra szabályozása indult el 2017 ben.

Az információ forradalom korát éljük

Egyszóval az informatika, távközlés és az internet párhuzamos és egymásra épülő fejlődésével egy teljesen új trend látszik kialakulni, ez pedig nem más mint a mesterséges intelligencia azaz M.I. (angolul A.I. – Artifical Inteligence) és ennek részterületeként a Business Intelligence (B.I.) azaz az üzleti intelligencia elterjedése.
A mesterséges intelligenciának köszönhetően, már nem csak kitűnő elemzések de szinte azonnali válaszok is születhetnek bármely igényre. Lassan ott tartunk, hogy úgy tűnik az internet és informatika óriáscégei, gondolati szinten is kiismertek bennünket és képesek a fejünkben olvasni.
Ez nem varázslat csak a mérhetetlen mennyiségű adat és az abból készült statisztikák összessége és ebből felismerhető mintázatok, melyekhez a technológia fejlettsége teremtette meg az alapokat.

Feltehetjük a kérdést, hogy veszélyes-e ez a fejlődés? Vagy azt, hogy hová vezet mindez? Nehéz megjósolni de az biztos, hogy aki az üzleti életben, ezt az irányt figyelmen kívül hagyja, az hamarosan jelentős versenyhátrányban lesz a magyar kis és közép vállalati szektorban is, ahogy az élet legtöbb területén.

Mesterséges intelligencia mindenhol

Az online vásárlás mellett az online bankolás is viszonylag régi ebben a dinamikusan fejlődő világban, sőt már ezen üzletágak a 2. generációs megoldásoknál tartanak.
Néhány éve terjedésnek indult a mobilfizetés, mely bankkártya nélkül, mobilalkalmazáson keresztül képes bonyolítani a vásárlásokat. Kína ebben a technológiában a világelső jelenleg, mert náluk a vásárlások nagyobb része már így zajlik.
Az online biztosítási szolgáltatások például, már ott tartanak, hogy nem csak a biztosítást lehet online intézni, hanem a kárrendezés, kárfelvétel és kifizetés is ott zajlik, nagyrészt az M.I. – mesterséges intelligencia segítségével.

Már kérhetünk jogi segítséget is az M.I. re épülő appok használatával. Az alkalmazást használó válaszol a kérdésekre és megkapja a szükséges jogi lehetőségeket és információkat. Ezek a rendszerek a jogi esetek statisztikái alapján nagyobb hatékonysággal adnak jó tanácsot mint az ügyvédek általában, az általánosnak számító jogi területeken. De természetesen ez a terület is folyamatos fejlődés alatt áll, ezért valószínűleg néhány éven belül a legtöbb ügyvédi iroda de akár a vállalkozások is napi szinten fogják használni a jogi segítségnyújtó alkalmazásokat és programokat, mivel ezzel rengeteg időt és pénzt tudnak majd megtakarítani, önmaguk és ügyfeleik számára.

Az orvostudományban a diagnosztikai rendszerek és a programok valamint a nemzetközi adatbázisok összekapcsolása szintén hasonló eredményességgel működik a betegségek diagnosztizálása és a megfelelő terpiák kidolgozása terén. Az MRI készülékek adatait összekapcsolva és kiegészítve az orvosi adatbázisokkal, későbbi kórlefolyások, kezelések és esetleges boncolási jegyzőkönyvek adataival, a mesterséges intelligencia sokkal nagyobb pontossággal és korában ismeri fel a betegségeket, mint az orvosok.

A gyártástechnológiában az ipar 4.0 a legutolsó trend, mely a 2008 as gazdasági világválság után került igazán a multinacionális vállalatok és a gazdasági nagyhatalmak kormányainak fókuszába.
A 20. században a világ nagy ipari termelő országaiban, mint az USA, Japán majd Németország, Dél-Korea és Kína, a különböző TQM rendszerek nagyon magasra emelték a termelési hatékonyságot, az ember és gépek munkájának és a termelés tervezett kiszolgálásának, valamint a vevők tervezett kielégítésének maximalizálásával.
Az ipar 4.0 viszont már olyan szintre emeli a gyártási rendszereket, az internet alapú adattároló és adatközlő rendszereken keresztül, hogy a gyár szinte napra készen tudja, hogy a fogyasztó mikor fog új terméket vásárolni, ezért ehhez képes igazítani a termelési rendszerét és a termelési terveit.
Egy ipar 4.0 át követő gyár, nem készletez alapanyagból. Szinte folyamatosan áramlik be raktáraiba az alapanyag és az ott pár óránál többet nem tölt el, mert szinte azonnal beépül a termékbe.
Úgy működik mint egy nagy varázsrobot, amibe bedobáljuk az alapanyagot és szinte azonnal kiadja a végterméket és az pár napon belül már a fogyasztónál, a végfelhasználónál landol.

A közlekedésben a repülőgépek már régóta szinte teljesen automatizáltak, az elmúlt években a szupervonatok, metrók is ezt az irányt követték és mára már az önvezető autók és kamionok technológiája is rendelkezésre áll és nagy nemzetközi vállalatok, már nem csak gyártói szinten, mint a Volvo vagy a Ford hanem felhasználói szinten is tesztelik ezeket a járműveket, mint például az UBER mely a taxizás fogalmát kezdte újrateremteni pár évvel ezelőtt.

Az M.I. nem ismer határokat

Az online elvégezhető munkákhoz már nincs szükség irodára, mert bárki bárhol elvégezheti azt. Legyen az call-center, grafika, zeneszerzés, marketing, jogi vagy más ügyletek, pénzügyi tanácsadás vagy oktatás, a megrendelőnek, a munkát bonyolítónak és a munkát elvégzőnek nem is kell személyesen találkoznia egymással.
10-15 Éve az online játékokkal kezdődött, hogy a játékosok úgynevezett Avatárt alakítottak ki, amely gyakorlatilag a legbensőbb személyiségüket tükrözte a játékban és nem is hasonlított a valódi önmagukra.
Mára már az online kereskedelemben vagy az egyéb területeken, az online dolgozók körében is elterjedt, hogy nem egy valós személy hanem egy avatár ül a vonal másik végén és egyre gyakrabban ez már nem is egy igazi ember, hanem az M.I. azaz egy számítógépes alkalmazás, melynek rendelést adhatunk le, információt kérhetünk tőle és beszélgetni is lehet vele.
A mesterséges intelligencia és az online foglalkoztatottság párhuzamos fejlődésével egy teljesen új világ felé száguldunk. A nem túl távoli jövőben, már nem embereket fognak alkalmazni a vállalatok, hanem olyan high-tech cégeket, vállalatokat melyek az M.I. szolgáltatásaikkal képesek kiszolgálni a megrendelőiket. Így egyre kevesebb alkalmazottal, élő munkaerővel lehet majd megoldani nagyon sok feladatot.

A robotok megadóztatása Dél-Koreában már 2017 ben, komolyan napirenden lévő kérdés volt, mikor az ország hatályos adójogszabályait, a koreai rendszer sajátosságai szerint meg kellett újítani. Egyenlőre ez még a világ más részein nem került eddig jelentősen előtérbe, de pár év múlva, minden bizonnyal más országokban is megjelenik az igény arra, hogy a termelés egyre nagyobb részét kitevő robotok is adóztatva legyenek, hisz ugyanúgy termelnek bevételt mint egy humán erőforrás vagy egy befektetés, melyek régóta adózási tételek.

Az Amazon globális kereskedelmi hálózat raktáraiban az anyagmozgatás nagyobb részét is robotok végzik, így a világ legnagyobb kiskereskedelmi áruháza, nem hogy egyetlen bolttal sem rendelkezik, következésképp eladókat sem kell alkalmaznia, ahogy a boltok fenntartásához más személyzetet sem, de még a raktározás nagy részét is automatizálja és a számítógépekre bízza.
A fentebb már említett, UBER a világ legnagyobb taxi vállalata de leszámítva a kísérleti jelleggel használt önvezető gépjárműveit, egyetlen saját autóval sem rendelkezik.
A Booking.com vagy a Hotels.com a világ legnagyobb szállásértékesítői de egyetlen saját szállodát sem üzemeltetnek. Ezen megoldások mind az internet és az M.I. vívmányai.

M.I. az üzleti világban

Az M.I. specializálódott területe a B.I. azaz Business intelligence – magyarul üzleti intelligencia.
A mesterséges intelligencia technológiáját az üzleti életben is rendkívül jól ki lehet használni, ahogy erre már eddig is jó néhány példát említettem.
A B.I. segítségével, a vállalatok adatkezelése és adatelemzése, a gyártó cégek belső termelési adatainak és külső forgalmazói, partner hálózati és egyéb adatainak összegyűjtése és elemzése rendkívül sok értékes információt képes nyújtani a vállalat managementje számára.
Az egységes, integrált vállalatirányítási rendszerek, a folyamatirányító és vezérlő rendszerekkel összekapcsolva olyan adatokkal képesek kiszolgálni a folyamattervező és irányító szakembereket, amely nagyban képes segíteni a munkájukat és ezzel növelni egy cég hatékonyságát. Természetesen a megfelelő rendszer kiválasztása valamint tökéletes felparaméterezése és használata ehhez elengedhetetlen alapfeltétel.

Az M.I. Magyarországon

Mit tehet egy magyar mikro-kis vagy közép méretű vállalat ezen trend felismerése kapcsán?

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy mindenképp foglalkoznia kell minden hosszú távon fennmaradni akaró vállalkozásnak azzal, hogy hogyan tud eljutni ahhoz a ponthoz, ahol az M.I.-t illetve a B.I.-t ki tudja használni és működésébe be tudja vonni. A hazai kis és közép vállalatok még sok esetben a világ fejlettebb országaiban több évtizede alkalmazott TQM rendszereket sem képesek működtetni sőt sok esetben ez nagyobb hazai vállalatoknál is csak részben sikerül.
De ez nem azt jelenti, hogy itthon még évtizedekig ülhetünk egy elavult gondolkodás rabságában. Az új technológiák és a nemzetközi tapasztalatok hozzásegítik a magyar cégeket is ahhoz, hogy fejleszthessék ez irányú gondolkodásukat. Sőt kihagyva olyan lépéseket, melyektől már modernebb megoldás is létezik, néhány éven belül fel tudnak zárkózni a világ legmodernebb cégeihez. Persze ehhez felismerés, elkötelezettség és erőfeszítések kellenek, de épp ezért érdemes, mert aki az elsők között jár az az elsők közé is emelkedik.

 

X, Y, Z Genrációk – miben különbözünk