Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent az újjonan alakuló cégek száma, jelenleg ez évi 25-30 ezer új cégalapítást jelent. Bár ez a szám, a 2008-as világválság utáni, recessziós időszakhoz képest növekedést mutat, de az azt megelőző időszakban jelentősen magasabb volt. Egy országban vagy gazdasági régióban, a cégalapítások számának csökkenése két dolgot is mutathat, az egyik a tisztuló piaci helyzet, azaz a szándékosan csődbe juttatott vagy „elengedett” cégek számának a csökkenése (ezáltal a helyettük vagy utánuk létrehozott új cégek alakításának csökkenése) és ezzel együtt, az átgondltabb cégalapítások által, a stabilabban működő és fenntartható vállalkozások kialakulása. A másik indok lehet a csökkenő cégalapításokra, hogy szűkülnek a piaci lehetőségek, illetve egyre nehezebbé válik a vállalkozások alapítása, fenntartása és működtetése, akár a gazdasági környezet, akár a jogszabályi szigorítások miatt.
Ha a csökkenő számú cégalapításokhoz viszont azt is hozzáadjuk, hogy Magyarországon az újjonan vagy nemrég alakított cégek túlélési esélyei egyre inkább romló tendenciát mutatnak, akkor már egyértelmű, hogy nem a piac tisztulásáról és az átgondoltabb cégalapításokról beszélünk, hanem gazdasági és politikai, szabályozási háttere van a dolognak. Míg a 2000-es évek elején az újjonan alapított cégek, 85 százaléka megérte az 5 éves kort és a cégek 65 százaléka még a 10. évfordulóján is működőképes volt, addig ez az arány mára jelentősen csökkent. Az Opten céginformációs rendszer legújabb kimutatása alapján, az elmúlt években alapított cégek csupán 72 százaléka éri meg az 5 évet és csupán 48 százaléka tölti be a 10. születésnapját.
Az Opten ezen kimutatásában viszont nem szerepelnek az egyéni vállalkozások, melyek életciklusa általában, a cégekénél is rövidebb, tehát jelentősen tovább rontja a statisztikai adatokat. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy várhatóan jövőre nagyon sok egyéni vállalkozást zárnak majd be a változó KATA szabályok miatt Magyarországon, akkor egy még rosszabb, de teljesebb statisztikát kapunk.
Ha egy adott országban, adott piacon csökken az újjonan alapított cégek száma és ezzel párhuzamosan romlik a túlélési esélyük is, az mindenképp azt mutatja, hogy az adott piac valamilyen krízis helyzeten megy át. A fönti adatok 2019-es évre és az azt megelőző évekre vonatkoznak, a hazai vállalkozások tekintetében, tehát a 2008 – 2009 es gazdasági világválság utáni időszakot mutatják, mely az elmúlt 5 év egyre inkább oligarhizálódott magyar gazdasági átrendeződést is magában foglalja. A koronavírus járvány miatti gazdasági visszaesés és ennek várható következményei pedig még nem látszanak ebben a tendenciában, tehát a következő években a már működő és az újjonan alakuló cégek, vállalkozások számának további csökkenése és túlélési esélyeik további romlása várható. Ehhez pedig még két fontos tényezőt is hozzá kell adni. Az egyik, hogy jelenleg a világban folyó gazdasági világháború és politikai hatalmi átrendeződés, a következő 5 évben tovább fogja rontani Európa és ezen belül Magyarország gazdasági esélyeit. Ezen felül vagy ezzel együtt, az elmúlt években Magyarországon kialakuló „új arisztokrácia” egyre inkább felosztotta és felosztja a piacot és ezzel tovább rontja a „független” vállalkozások túlélési esélyeit. A felosztott piac mellett a célzott és irányított állami és EU támogatási rendszer még inkább rontja az esélyegyenlőséget.
Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy ma és a következő néhány évben, Magyarországon vállalkozni, jelentős és stabil gazdasági és/vagy politikai háttér nélkül nem érdemes.
A már működő cégeknek (melyek nem rendelkeznek jelentős politikai háttérrel) ezért azt tanácsolnám, hogy a következő 5 évben a talpon maradás legyen inkább a fő cél. Emellett természetesen törekedni kell arra, hogy minden elérhető pályázati támogatást kihasználjanak, akár fejlesztésre, akár a fenntartásra, de a tervezett növekedés inkább visszafogott és átgondolt legyen. Elsősorban a strukturális és szervezeti átalakításokra, cégépítésre, új piacok keresésére és tesztelésére fókuszáljanak, melyhez fontolják meg a külső segítséget, külső szakértők bevonásán keresztül. Amely vállalkozások a következő 5 évet átvészelik és közben a változó gazdasági és technológiai környezethez jól alkalmazkodnak, azok komoly növekedésre számíthatnak, míg akik nem ezt az irányt követik, jó eséllyel elbuknak majd a következő években.
Az igazán innovatív, új ötletekkel rendelkező, újjonan induló vállalkozók pedig átgondolt üzleti stratégia és megfelelő szakmai (gazdasági és vállalkozásfejlesztési) segítség mellett lépjenek a piacra. Keressenek olyan tanácsadó céget vagy mentort, aki szakmailag felkészült, megfelelő tapasztalattal és kapcsolati tőkével rendelkezik és így sikeresen be tudja vezetni az új vállalkozást. Egy ilyen tanácsadó cég vagy mentor által gyorsabban és könnyebben lehet tőkéhez jutni, átgondolt üzleti tervet lehet készíteni ezzel ki lehet zárni a kezdeti kudarcokat, ezzel biztosítva, hogy ne bukjanak el a kezdeti években.
Legutóbbi hozzászólások