A Stakeholder kapitalizmus, vagy magyarul értelmezve az “érdekelt felek gazdasága”, a legújabb gazdasági irányvonal, mely napjainkban kezdi igazi térhódítását. Ez a megközelítés leginkább az európai vállalatok körében terjed, de érezhetően az egész világ gazdaságára komoly hatással lesz a következő évtizedben.
A fenntarthatóság és a hosszútávú gazdasági növekedés, mindig is fontos cél volt a fejlett világ gazdasági rendszereiben.
Milton Friedman, Nobel-díjas amerikai közgazdász nevéhez kötődik az USA, Európa és Ázsia nagyvállalatainak napjainkban még leginkább uralkodó filozófiája. A friedmani megközelítés az úgynevezett „részvényesek kapitalizmusa” (shareholder capitalism), mely szerint egy vállalat legfőbb célja, hogy tulajdonosainak, részvényeseinek vagyonát gyarapítsa, a vállalat értékének és ezzel együtt a részvények értékének maximalizálásán keresztül. A részvényesek kapitalizmusa elmélet szerint a vállalat vezetői, a tulajdonosok (részvényesek) mellett dolgoznak és egyetlen céljuk a nyereség növelése és az erőforrások legjobb felhasználása ezen cél elérésére, úgy, hogy közben a jogszabályi keretek között maradjanak. Melyeket egyébként sok esetben, a különböző lobby érdekeken keresztül öncélúan befolyásolnak, a fenti érdekek miatt.
A Stakeholder kapitalizmus, azaz az érdekelt felek gazdasága irányzat képviselői, mint például Joseph Stiglitz, a friedmani elvvel ellentétben azt a megközelítést alkalmazzák, hogy a vállalat vezetőinek nem csupán a közvetlen profitmaximalizálás az egyetlen és legfontosabb céljuk. Hanem a részvényesek megtartása és új részvényesek bevonzása a vállalat életébe, melyhez olyan célokat és eszközöket szükséges használni, melyek által a részvényesek más jellegű érdekeit is ki lehet elégíteni.
Az érdekelt felek kapitalizmusa egy olyan szemlélet, amelyben a vállalatok úgy orientálódnak, hogy minden érdekeltjük érdekeit kiszolgálják. A legfontosabb érdekeltek között vannak az ügyfelek, a beszállítók, az alkalmazottak, a részvényesek és a helyi közösségek egyaránt. Ebben a rendszerben a társaság célja a hosszú távú értékteremtés, nem pedig csupán a profit maximalizálása és a részvényesi érték növelése más csoportok érdekeivel szemben. Az érdekelt felek kapitalizmusának támogatói úgy vélik, hogy minden vállalkozás hosszú távú sikere és fennmaradása szempontjából is elengedhetetlen, hogy a legfontosabb érdekeltjeinek céljait közvetve és közvetlenül is kiszolgálja és a vállalati célokat úgy fogalmazza meg, hogy az az érdekeltek közt ne okozzon feszültséget, egyszóval simuljon bele a környezetébe és működjön együtt a társadalmi célok mentén. Ezen irányzat képviselői azt vallják, hogy az érdekelt felek kapitalizmusa ésszerű üzleti döntés mellett, az egyetlen megfelelő etikai választás is a fenntartható fejlődés biztosítására.
A nagyvállalat részvényeit nem csupán akkor vásárolják a befektetők, ha az kiemelkedő vagy stabil nyereséget ígér, hanem akkor is, ha a vállalat céljaival, termékeivel és üzleti filozófiájával egyet értenek. Napjaink kiélezett piaci versenyében nem csupán a profit számít, hanem az is egyre inkább előtérbe kerül, hogy az adott vállalat miként vesz részt a társadalom életében, hogyan viselkedik az alkalmazottjaival, vevőivel, beszállítóival és egyéb ügyfeleivel, egyszóval menyire fenntartható a működése hosszú távon.
Egy amerikai nagyvállalat részvényeit nem csak azért részesítik előnyben a befektetők, mert amerikai vagy mert jól prosperál, hanem azért is komoly előnyt élvezhet, mondjuk az amerikai befektetők körében egy kínai vagy európai céggel szemben, ha közismerten etikus a piacon, jól bánik az alkalmazottjaival, szerepet vállal olyan fontos társadalmi problémák megoldásában, mint az egészségügy, környezet szennyezés vagy épp a globális felmelegedés. A részvényesek megnyerése és megtartása pedig a vállat növekedését, fejlődését és versenyelőnyét közvetlenül is komoly mértékben elsegítő tényezők.
Az érdekelt felek kapitalizmusa a 2019-es Üzleti Kerekasztal (USA) vezető témája volt és több prominens üzletember is megszólalt a témában.
“Az amerikai álom él, de kopott” – mondta Jamie Dimon, a JPMorgan Chase & Co. (JPM) elnöke és vezérigazgatója, az Üzleti Kerekasztal elnöke. „A legnagyobb vállalatok azért fektetnek be dolgozóikba és a dolgozók közösségeibe, mert tudják, hogy ez az egyetlen módja a hosszú távú eredményességnek. Ezek a legmodernebb elvek tükrözik az üzleti közösség rendíthetetlen elkötelezettségét arra, hogy továbbra is az összes amerikai embert kiszolgáló gazdaság felé törekedjenek.”
Egy vállalat nem jut megfelelő munkaerőhöz, ha a környezetében nincsenek jó iskolák, ahol az alkalmazottak gyermekei tanulhatnak, nem lesz megfelelő munkaerő akkor sem, ha nincs megfelelő óvoda vagy orvosi ellátás, nem jó a közbiztonság a térségben vagy a környezet szennyezés teszi élhetetlenné a környéket”.
A milliárdos filantróp, Marc Benioff a Salesforce.com Inc. (CRM) társalapítója, vállalatának lenyűgöző pénzügyi megtérülését annak tulajdonítja, hogy az összes érdekeltet egyenlően értékeli. Véleménye szerint: “A kapitalizmus, mint tudjuk, halott. Egy újfajta kapitalizmust fogunk látni a következő évtizedben – és ez nem a Milton Friedman-féle kapitalizmus, azaz nem csak a pénzkeresés. Az új kapitalizmusban a vállalkozások szolgálják részvényeseiket, de egyben érdekeltjeiket is – alkalmazottakat, ügyfeleket, állami iskolákat, hajléktalanokat és a bolygót.”
A Világgazdasági Fórum (WEF) Davosban 2020-ban megrendezett 50. éves találkozójának központi témája “Az érdekelt felek egy összetartó és fenntartható világért” volt, mely szintén ezen irányvonal lehetőségeit méltatta.
Klaus Schwab professzor, a WEF alapítója és ügyvezető elnöke, szintén az érdekel felek gazdasági elméletének régi támogatója. A professzor előadásában kifejtette, hogy “…az emberek fellázadnak a gazdasági “elitek” ellen, akik szerintük elárulták őket, mert a globális felmelegedés 1,5 C° -ra történő korlátozására tett erőfeszítéseink nem jártak sikerrel és az ebből fakadó következményeket már nem tudjuk elkerülni”.
A találkozón egyértelműen megfogalmazták, hogy “A vállalatok célja az összes érdekelt fél bevonása a közös és fenntartható értékteremtésbe és ennek eléréséhez, a vállalatoknak zéró toleranciát kell tanúsítaniuk a korrupcióval szemben, támogatniuk kell az emberi jogokat, és meg kell fizetniük a rájuk rótt, méltányos adókat.”
A Stakeholder kapitalizmus, azaz az érdekelt felek gazdasági elmélete, a következő évtized vezető gazdasági szemlélete lesz. A globális problémákra, mint a klímaváltozás, túlnépesedés, világjárványok és a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés csak akkor tudunk megfelelő megoldást találni ha abban nem csak a világ kormányai hanem a világunk működését egyre inkább meghatározó multivállalatok és gazdasági érdekcsoportok is együttműködnek. A társadalmi felelősségvállalás, a Stakeholder kapitalizmus szemléletének térhódítása jelenleg a legmegfelelőbb útnak látszik a világunk megreformálására, mely nem csak a multicégek és részvénytársaságok működését de a gazdaság minden szereplőjének szemléletét is jelentősen fogja befolyásolni a következő évtizedben.
Aki lemarad az kimarad…
Legutóbbi hozzászólások