Tombol a koronavírus járvány, sőt az várható, hogy azokban az országokban amelyekben az előző 2-3 hétben jelent meg a járvány, a következő hónapokban még tovább eszkalálódik.
Kínában 2019 december 11. én észlelték az első esetet és 2020 január 23. án zárták le Vhuan városát, ahol 9 millió ember volt érintett a járványban. Ezt követően napokon belül feltűnt a vírus az egész világon és elkezdett terjedni, jelenleg pedig több mint 650 000 betegről és több mint 32 000 halottról adnak hírt a tudósítások (a valós számok pedig valószínű ettől jóval nagyobbak). Bár vannak különböző modellek melyekkel a WHO és a világ kormányai elemzik és próbálják előre megbecsülni a járvány terjedését de ezek valóban csak becslések. Az igazság, hogy jelenleg senki nem tudja mi várható ezzel kapcsolatban a következő 2-3 hónapban. Rendhagyó módon, egy hosszabb írásban néhány tényt gyűjtöttem össze, hogy jobban értelmezhető legyen a koronavírus járvány, gazdasági szempontok szerint is.

Bevezető

Minden írásomban törekszem a szakmaiságra és a hitelességre de életem és munkám során már elértem azt a szintet, ahol tudom, hogy a látható és ismerhető tényeken túl, szükséges egyfajta tisztán látás és tisztán érzés, a megérzések, intuíciók szintjén, hogy az ember a valóságot nagyobb összefüggéseiben tudja látni ebben a kaotikus világban. Leszögezem, hogy nem vagyok híve az összeesküvés elméleteknek és a szenzációkeltésnek sem. De munkám (gazdasági tanácsadó), hivatásom (közgazdász és marketing szakember), érdeklődési köröm (természetgyógyászat) és életfelfogásom (tudatos életvezetés a jóga szemléletében) sajátos és számomra érdekes keveredése okán az én világlátásomon keresztül az alábbi összefüggések tűnnek elő ebben a kaotikus időben.

A vírusok és járványok

A vírusokról már elég sokat tud a tudomány. Gyakorlatilag egy védőburokba zárt örökítő anyag, mely bejutva az élő szervezetbe, igyekszik a szervezet sejtjeibe hatolni és ott saját örökítő anyagát a sejt magjába juttatva önmagát a fertőzött sejt által sokszorosítani. A vírusnak más funkciója nincs is. Csupán gazdatestbe jutni, szaporodni és fennmaradni.
Az emberiség történelmében rengeteg vírus volt már ami az emberre is képes volt átterjedni és tömeges megbetegedéseket okozni. Ilyen vírus volt 1918-19 ben a spanyolnátha megbetegedést okozó influenza A vírus, mely abban az időben szintén világjárványt okozott és több áldozatot szedett mint az ebben az időben végződő 1. Világháború. Ez a járvány az USA ból indult és az amerikai katonák hozták Európába, ahol 3 hullámban söpört végig 1918 tavaszától, 1919 nyaráig). Heves lázzal járt, de egy-egy eset, néhány nap alatt lefutott, viszont a háború alatti és utáni nehéz időkben, melyet a századelő kezdetleges egészségügyi rendszere hatott át, a betegség gyakori szövődményként kialakuló tüdőgyulladás rengeteg ember halálát okozta.
Az 1970 es évek óta ismert az Ebola és hozzá hasonló vírusok (Marburg és Lassa) vérzéses lázat okoznak és rendkívül veszélyesek, ugyanis 50-80% os az átlagos halálozási arányuk, mely nem ritkán a 90-100% ot is elérte már. Ezek a vírusok általában Afrikában terjednek és időről időre felütik a fejüket. Bár 2019 ben megtalálták az Ebola hatásos gyógyszerét de ezeket a vírusokat a rendkívül veszélyességük miatt továbbra is potenciális biológiai fegyvernek tekintik.
A maláriát ugyan nem vírus, hanem egysejtű élősködők okozzák, de mégis meg kell említenem ezt a betegséget is, mert évente 400 – 500 millió ember betegszik meg maláriában és több mint 1 millió meg is hal. A malária legtöbb áldozatát Afrikában szedi, ahol a betegséget elkpapó, 5 év alatti gyermekek 25% meg is hal, a megfelelő orvosi kezelés hiányában.
A koronavírus vagy más nevén SARS CoV-2, a 2003 ban kitört és Európába is bejutó SARS járványt okozó SARS CoV hez nagyon hasonló vírus, mely már az elnevezéséből is látható. A 2003 as SARS járvány összesen hozzávetőleg 9000 ismert és diagnosztizált megbetegedést okozott és 850 körüli halottat hagyott maga után. A mostani vírushoz nagyon hasonló betegséget okozott, szintén Kínából indult és 2002 decemberétől és 2003 júniusáig tartott.

A világválságok és gazdasági ciklusok

Ha a vírusokkal az elmúlt század elejétől foglalkoztunk, akkor kezdjük ott a világválságok áttekintését is. A Nagy Gazdasági Világválság, 1929-1933 között zajlott, az USA-ból indult el. Kiváltó oka a túltermelés volt. Az 1. Világháború alatt az egész fejlett világban háború tombolt csak az USA-ban nem, így az USA adta a világ árutermelésének legnagyobb részét, ennek következtében az USA-ban szinte bárki, bármilyen hatékonysággal állított elő árut, azt biztosan el tudta adni a háborútól sújtott piacokon, méghozzá jelentős profittal. Ennek okán rengeteg pénz került az USA gazdaságába és az emberek szinte bármilyen cégbe fektettek, az ekkoriban beinduló és felfutó amerikai tőzsdén, jelentős nyereségeket könyvelhettek el. Ezért egyre több pénz áramlott az amerikai tőzsdére.
A tőkés piacgazdaságok a feudális rendszer óta, lényegében nem sokat változtak. Létezik egy tőkés (birtokos) osztály, aki a javak nagy részét birtokolja és létezik egy munkás és hivatalnoki osztály aki a tőkésosztály által birtokolt javakat áramoltatja, hogy azok újabb javakat hozzanak létre. Tehát nem a tőkés dolgozik, hanem a tőke és a tőkét közvetlenül használó munkás. Természetesen lehetne árnyalni ezt a polgárság rétegével, de valójában a polgárság csak átmenet, vagy ha úgy jobban tetszik lépcsőfok a tőke és a munkásosztály között. Ezt a kis kitérőt azért tettem, hogy érthető legyen a gazdasági ciklusok fogalma.

Azért, hogy a munkát elvégző emberek dolgozzanak rendszeresen motiválni kell őket, ezen motiváció alapvető eszköze pedig a pénz lett az elmúlt párszáz évben. A pénz arra használható, hogy vágyakat, szükségleteket lehessen kielégíteni általa. Mivel azonban a társadalmak rendkívül összetettek és folyamatosan változnak, ezért nagyon nehéz lenne azt az optimális helyzetet fenntartani, hogy az munkát elvégző embereknek folyamatosan legyenek vágyaik és szükségleteik, melyeket nem tudnak kielégíteni tehát motiváltak legyenek arra, hogy pénzt szerezzenek ehhez. Ha túl sok pénz van a munkát végző rétegeknél, akkor egy idő után nem fognak dolgozni annyit, (ugyanis ki tudják elégíteni a vágyaikat), ha túl kevés akkor pedig fellázadnak a nélkülözés miatt. Így a húzd meg ereszd meg játszma zajlik. De mivel ezt nem lehet napi szinten szabályozni, ezért gazdasági ciklusok jöttek létre, melyek kezdetben csak országokra voltak inkább jellemzők de ahogy a világ kiszélesedett és összekapcsolódott, így ezek a ciklusok összeadódnak és nagyobb gazdasági világciklusokat hoznak létre. Vannak rövidebb 7 -10 éves gazdasági ciklusok és hosszabb 70-80 éves ciklusok. A ciklusokban van felfutás és van lefutás (ez utóbbi néha zuhanás formában, válságként jelenik meg).
A gazdaság szabályozásának módja pedig a pénz kibocsátás. Amikor pénzt juttatnak a dolgozó embereknek (társadalom legszélesebb rétegének), hitelek és növekvő bérek formájában, akkor az emberek többet fogyasztanak és lassan kielégítik a szükségleteiket. Ilyenkor jóléti társadalom van és gazdasági fellendülés. Aminek a hatása általában, alábbhagy a motiváció. Ilyenkor viszont elszívják a pénzt az emberektől, adók és kormányzati intézkedések formájában, ezek a megszorítások, reformok és a válságok.

Kanyarodjunk vissza az 1929 es Világválsághoz. Nos a háború utáni USA-ban nagy volt a jóllét és egyre kevesebben akartak már dolgozni, (pl. a tőzsdén jó pénzt lehetett keresni, munka nélkül is), tehát elkezdett kibontakozni egy munkaerő válság. Azért, hogy a kialakult helyzetet kezeljék, az amerikai jegybank (FED), jelentős mértékű kamatemelést hajtott végre, így elkezdte csökkenteni a piacon lévő pénz mennyiségét és azt (vissza) beterelni az USA bankrendszerébe. Viszont mivel ebben az időben már az USA volt a világ vezető gazdasági hatalma, ezért az európai bankok is követték a kamatemelési intézkedéseket.
Melynek hatására és a háború után, a világ többi országában újra induló termelés miatt egyre több amerikai cég kezdett csődbe jutni. Ez egy tőzsdei eladási hullámot indított, melyet a tőzsdét uraló nagy amerikai bankházak sem tudtak már megálltani. Az eladási hullám végig söpört a világon és rengeteg cég ment tönkre, mely egyre növekvő munkanélküliséget és ezzel növekvő nyomort indított útjára.
A válságot a New Deal nevű programmal fékezték meg, mely rengeteg új pénzt állított elő (ekkor törölték el az aranyhoz kötött pénznyomás rendszerét is) és kormányzati munkahelyteremtéssel újra elindították az USA gazdaságát. Ezt a példát Európa is követte. (ez lett a módszer lett az új típusú válságkezelés alapja). Majd hamarosan kitört a 2. Világháború, melyben az USA tovább növelte gazdasági nagyhatalmi pozícióját.

A 2008 as gazdasági válság alig több mint 10 éve söpört végig a világon. Ezt is az amerikai tőzsde összeomlása okozta, ugyanis az USA bankjai olyan pénzügyi termékeket hoztak létre, melyek mögött nem volt valódi fedezet és amikor ez kiderült szintén egy eladási hullám indult el, mely következtében a fedezet nélküli papírokat birtokló nagy bankok sorra jelentetek csődöt.
Ez a válság a bankok mohóságából és a rendszer kijátszhatóságából (vagy nyugodtan kimondhatjuk, a politika és a tőke összejátszásából) alakult ki. A tőzsdei eladáshullám szintén rengeteg céget hozott nehéz helyzetbe, ez munkanélküliséget okozott, amely a piaci keresletek csökkenésén keresztül újabb cégeket tett tönkre, ami tovább fokozta a munkanélküliséget. Ennek okán a fejlett világban túlságosan eladósodott társadalom (dolgozói réteg) már nem tudta fizetni a felvett hiteleket és kamatait, mely a bankokat tovább terhelte és ezen keresztül további csődhullámot generált.
A 2008 as válságot szintén a mesterséges pénz és munkahelyteremtéssel orvosolták a világ kormányai, tehát még több pénzt hoztak létre és még több hitelt generáltak. (unordodox gazdaságpolitika).
Az újabb „ereszd meg” taktika lassan gazdasági fellendülést hozott és újra a jóllét szakaszába értünk, persze ez csak látszólagos és mesterséges eredmény volt.

Kína és a világ viszonya napjainkban

Kína az 1970 évek végétől kezdet gazdaságilag fejlődésnek indulni. Az 1980 as évek gazdasági reformjai és a 70 évek olajválságának hatásai a külföldön élő kínaiakat és ezzel szép lassan a fejlett világ nagyobb, majd kisebb vállalatait is elkezdte Kína felé terelni. Kína egy fejlődésnek indult ország lett, ahová érdemes volt befektetni. Ezért a 80 as évektől hatalmas fejlődés indult el az ázsiai országban, ami a keleti kultúra és a nyugati pénzközpontú és termelés orientált szemléletének keveredésével egy jelentős gazdasági növekedést indított el. Ez a gazdasági növekedés nem csak Kínára, hanem a Kínába befektető cégeken keresztül lassan az egész világgazdaságra hatást gyakorolt. Szép lassan Kína lett a világgazdaság új motorja.
A 90 es évek ipari termelés robbanása, majd a 2000 es évek technológiai forradalma Kínát, rövid idő alatt, nagyhatalmi státuszba emelte. Hihetetlen mennyiségű pénz folyt be a kínai gazdaságba és került a kínai bankrendszer kezébe. A nagy mennyiségű pénztőke a mesterségesen alacsonyan tartott alapkamat hatására folyamatosan áramlott a kínai gazdaságban, mely egy idő után lassulni kezdett mert már nem tudta hová tenni a rendelkezésére álló pénz mennyiséget és nem tudta tovább növelni az exportját.
Így a 2000 es években megindult a kínai terjeszkedés a világban, a kínai bankok rengeteg külföldi államot kezdtek finanszírozni, beleértve a világ vezető gazdaságú országait is, mint az USA. A kínai kereskedelem behálózta a világot és elkezdték Afrika modern újragyarmatosítását is.
A 2008 as gazdasági világválság ugyan lassított a kínai gazdaságon, mert 12% ról 6% mérsékelte a gazdasági növekedést, de e-közben az egész világ recesszióba süllyedt.
Ez a recesszió végül 2010 ben Kínát is elérte, mely kezelésére a kínai állam 580 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot indított el. A csomag hatására, az állami beruházások meglökték ugyan a kínai gazdaságot de hosszútávon nem tudtak nyereséges beruházásokat teremteni.

Ekkor kezdett felfúvódni a kínai ingatlanlufi, mert ez volt az egyetlen szektor ahová a „használhatatlan” tőke be tudott még áramlani. De a kínai ingatlanlufi hamar leeresztett és a kínai gazdaság újabb kihívásokkal kellett szembe nézzen. A 80 as évektől uralkodó 1 gyermekes családmodell elérte azt a szintet, hogy az időközben kiöregedő társadalomban a munkaképes lakosság és a nem munkaképes lakosság aránya a nyugati világ szintjére csökkent (ebben Kína eddig jelentősen túlszárnyalta a nyugati világot). Ezen demográfia problémát még az felerősítette, hogy a korábbi népeségpolitika és tardícionális nézetek miatt a nők aránya jelentősen lecsökkent a férfiakéhoz képest, a kínai társadaloban. Kína már demográfiai és társadalmi problémákkal is szembenézett és azzal is, hogy a nyersanyagkészletei jelentősen apadni kezdtek a korábbi évek nagymértékű felhasználásai miatt. Kína importra szorul több stratégiailag fontos nyersanyagból is, ami növeli a kitettségét a világ felé.
2017 től kibontakozó kereskedelmi és gazdasági háború, mely elsősorban a Trump kormányzat hatalmi politikájának alapja, pedig tovább rontotta a kínai cégek versenyképességét és eredményességét.

Kínának ezért a következő években meg kell oldania az alábbi problémákat:

– a kínai cégek versenyképességének fenntartása és piacainak megőrzése.
– a munkaképes lakosság arányának növelése (az idős emberek arányának csökkentése).
– a rendelkezésére álló hatalmas pénztartalékainak megfelelő felhasználása. Mely nagy részét a saját gazdaságában már nem tudja befektetni, a fönti korlátok miatt.
– a kínai társadalom fejlesztése és a megfelelő a munkaerő további biztosítása
– Kína nagyhatalmi pozíciójának erősítése, a belső biztonság fenntartása, az ellátórendszereinek fejlesztése.
– a rendkívül szennyezett kínai városok élhetőbbé tétele az ipari termelés fenntartása mellett.

A fenti problémák megoldása lehet, ha Kína egyre több ország gazdasági és politikai irányításába szerez beleszólást. Államadóságok finanszírozásával, politikai szövetségesek kiépítésével és hatalomra juttatásával vagy hatalmon tartásával. Külföldi, stratégiailag fontos cégek részvényeinek felvásárlásával, Gazdasági tevékenységeinek jelentős külföldre szervezésével.
Ehhez egy globális krízis helyzet épp megfelelő alapot teremthet, amely Kínát nem érinti jelentős mértékben és amelyre Kína időben fel tudott készülni. Ha ezen krízishelyzet megoldásában kulcsszerepet tud vállalni, az nem csak gazdaságilag és politikailag hanem a „marketing szempontból” is hasznos lesz Kína számára.
Ez tulajdonképpen a made in Amerika recept, így lett gazdasági hatalom az elmúlt évszázadban az Egyesült Államok, akiről egyre inkább tudható, hogy mindkét világháború kirobbantásában, a szocialista blokk felbomlásában és a nagy gazdasági válságok kialakulásában is kulcsszerepet játszott.
Most Kína jön…

2020-as válság kockázatai